a valóságról.

hát eljött ez az idő is.utolsó hónaphoz jutunk, és elkezdődik. egy másik ország levegőjét szívhatom magamba végre. egyre közelebb a cél, lassan már visszaszámolhatok , és el innen..utolsó munkanapom szeptember 28.-a, péntek 14-22 es műszakban. aztán véget ér egy nagy korszak, lezárul valami. 29.-én lesz egyfajta búcsúbuli, confetti lesz az, remélem minél többen ott lesztek, Kittivel reménykedünk sokan megtiszteltek minket.:) a helyre való tekintettel, szeretnék majd másfajta kis összejövetelt is, de várok ötleteket is nagyon szívesen 🙂 hihetetlen, hogy repül az idő, és még annyi dolgunk van, annyi tennivaló, annyi elintéznivaló, de sebaj, legalább van valami kihívás 🙂 bár az egészségi állapotom nem mindig a legjobb, de remélhetőleg minden zökkenőmentesen fog zajlani 🙂

mikor úgy érzed jól cselekszel, jó vagy abban, amit teszel, akkor történik valami ami teljesen rácáfol.miért a jók szenvednek, miért a jókat szopatják az okosok? úgy cselekedtem, ahogy kellett, úgy viselkedtem, úgy hoztam a döntéseim, ahogyan elvárták. és mégis én húzom a rövidebbet. hogy is van ez pontosan?nem kellett volna jónak lennem , és akkor talán eltűnök a sűrű ködben? én rontottam el? én tettem valamit rosszul?

ez vonatkozik a magánéletre is, a barátokra vagy az ahhoz hasonlóra. nem akarok senkinek szándékosan ártan, de mégis én jövök ki a “köcsögnek” még ebből is. én vagyok a jó, a rossz és a csúf. csak valahogy jó nem tudok lenni mások szemében.belefáradtam már..ez a sok támadás ami felém irányul..már elég volt.besokalltam. már hálisten nincs sok idő és mindentől  és mindenkitől megszabadulok..